Mikor készült a Szent Korona?

„A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadványai, valamint a témával foglalkozó történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina). A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére, meglehetősen durva módon, a Krisztus-kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna. Ekkor a felső összekötő ívek is kissé meggörbültek, és több panel eltörött.”

(Wikipédia)

Ez tehát jelenleg a hivatalos állásfoglalás a Szent Koronával kapcsolatosan. Nézzük meg azonban azokat a feltevéseket, melyek szöges ellentétben állnak a fentebb megállapítottakkal.

A Szent Korona "cserélt képei"

A Szent Koronát Amerikából való hazaszállítása után az 1980-as években két szakemberekből álló csoport is vizsgálhatta. Ha végigtekintjük az e tárgyban keletkezett forrásokat, több oldalról is megerősítve látjuk azt a tényt, hogy az akkori magyar politikai elit konkrét , előre megrendelt eredményeket várt a szakértőktől. (Ez az állítás gondolom nem jelent senki számára meglepetést, aki ismerte és megélte a kommunista Kádár-rezsim éveit, vagy bárhol Közép-Kelet-Európában a szocialista országok valamelyikében volt kénytelen létezni.) A politikai megrendelés pedig úgy hangzott senki ne álljon elő valamilyen új elmélettel a Szent Koronát illetően. Az elsődleges cél az, hogy a korona nem Szent István korából származik, jóval későbbi, s azt gyakorlatilag úgy fabrikálták össze. Ezzel kapcsolatban a szakértőknek előzetesen egy nyilatkozatot kellett aláírni: „… a vizsgálat eredményéről szóban és írásban kellett számolnunk a Korona Bizottságnak, és nem volt szabad nyilvánosságra hoznunk a tudomány addigi álláspontjától lényegesen eltérő eredményt. Kérés volt továbbá, hogy cáfoljuk meg Ferencz Csaba mérnök, egyetemi tanár által vezetett kutatócsoportnak azt a korábban már írásban is közölt véleményét, mely szerint a Magyar Szent Korona mérnöki szempontból egységesen tervezett és kivitelezett ötvösmű. (Csomor Lajos: Őfelsége, a Magyar Szent Korona)

Csomor Lajos volt a vezetője annak az ún. ötvös csoportnak, mely másodjára vizsgálhatta a koronát. Csomorék a hivatalos állásponttól messze különböző tényeket állapítottak meg, nem mint képzett történészek, hanem pusztán és kifejezetten az ötvös szakma képviselőiként. Az 1980-as évek politikai kavalkádjában aztán „megszegve” korábban aláírt nyilatkozatukat Csomor Lajos közre is adta álláspontját, mely a mai napig vitára ad okot korona ügyben. (Megjegyzem, a vita a mai napig elsősorban politikai természetű, amely a liberális és konzervatív értelmiség között zajlik.) Mielőtt azonban belemennénk a látszólag történelmi vita politikai vetületeibe, nézzük mit mond Csomor a Szent Koronáról:

- A korona tetején álló ferde kereszt az akadémikus álláspont szerint később került a korona tetejére, a felső Krisztus-kép durva átfúrásával. Csomorék szerint a kereszt alatti lyuk fel van peremezve, a kereszt tehát eredeti. A kérdést az teszi igazán érdekessé, hogy a Csomor-féle csoport előtt vizsgálódó ún. „mérnök csoport” egy egységes arányrendszert vélt felfedezni a koronán, (aranymetszés) s ez az arányrendszer csakis a kereszttel együtt értelmezhető.

- Az ötvösök szerint a keresztpántok zománcképei enyhén hajlottak és a szárak végén gyöngydrót fut végig. Tehát a képeket kifejezetten a koronához készítették, nem készíthették azokat lapos tárgyra, vagyis utólagosan nem „szegecselték fel azokat”, továbbá a koronáról nem vághattak le részeket, amit itt a gyöngydrót folytonossága bizonyít. (Sok kutatót zavar, hogy a tizenkét apostol helyett csak nyolc van a koronán, így azt feltételezik, hogy négyet eltávolítottak róla.)

- A koronát egységes tárgyként tervezték, mivel az alsó „corona graeca” önmagában aszimmetrikus, közepén és az első körmező tengelye és a fölötte lévő Krisztus–kép tengelye között 3,5 mm elcsúszás van. A hiba szabad szemmel azért nem látszik, mert a készítők a pártát kifejezetten a mai keresztpánt tengelyéhez igazították, vagyis a felső rész az alsóval együtt készült.

- Végezetül az ötvös csoport legnagyobb felfedezése az volt, hogy a bizánci uralkodókat ábrázoló képeket utólagosan helyezték fel a koronára. Ezen három lemez nem eredeti részei a koronának, foglalataikat kifeszítették majd visszazárták. A Dukász-lemez ugyanakkor olyan nagy , hogy le kellett szedni az itt végigfutó gyöngysor adott szakaszát, s a lemezt hozzá kellett szegecselni a mögötte lévő apostol képhez, tönkretéve azt. Így a három lemez alkalmatlan a kormeghatározásra.

Tamás félig letakart képe

Az MTA Művészettörténeti Bizottsága már 1984-ben tudománytalannak minősítette az ötvösök állításait, így a „bevett” tudomány berkeiben a mai napig eretnekség más nézeteknek hangot adni. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a másik oldalon megjelentek olyan már-már a fantasztikus irodalom körébe sorolható vélemények, ami szerint a korona egy adó-vevő készülék, melynek segítségével a felkent király Istennel, istenekkel (!) , sőt a Szíriuszbeliekkel kerülne közvetlen kapcsolatba. A magam részéről nem hiszem, hogy nemzeti öntudatunknak egy ilyen sci-fi vonulta jót tenne. Érdemes azonban megállni egy pillanatra Pap Gábor művészettörténész azon feltevése mellet, mely szerint Dukász Mihály képe helyén eredetileg Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya lehetett. Révay Péter XVII. században élt koronaőr állítása szerint valóban volt egy ilyen kép a koronán, s a másik két lemez helyén pedig egy-egy arkangyal képét vélte felfedezni.

Csomor Lajos legújabb kutatásai alapján arra következtetésre jutott, hogy a Szent Koronát a Kaukázusban készítették, s ez a Kr.u. IV. században történhetett: „ A Szent Korona, mint ötvösmű az aranyművesség és rekeszzománc készítése alapján a Kaukázusban készített műtárgyak csoportjába sorolandó. A rekeszzománc készítésének kezdetét – amilyenek a Szent Korona zománcképei is – vannak, akik a Kr.e. II. és vannak aikik a Kr.u. II. századra teszik. Ettől korábban tehát a Magyar Szent Korona nem készülhetett. A zománcképek minősége és az aranyművesség szakmai megoldásai a Kr.u. IV-V századra mutatnak. Vannak azonban egyéb szempontok is, melyek a Szent Korona készítési idejének alsó határát még pontosabban meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a Szent Korona eszmei megtervezése. A Szent Korona keresztpántján, a kereszt alatt van az Atya Isten zománcképe, elöl, az abroncson a Fiú Isten , hátul a Fiú Istennel ellentétben, Mihály király képe helyén eredetileg Szűz Mária képe volt. E kép foglalatának tetejében egy tulipán volt, amelyet Izabella királyné tört le, mikor a Szent Koronát át kellet adnia Habsburg Ferdinándnak. A tulipán az ősműveltségben a termékenység jelképe volt. A Magyar Szent Koronára is ilyen értelemmel kerülhetett, mint a Szentlélek jelképe.”

Mi következik abból, ha elfogadjuk Csomor fenti állítását? Az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szentlélek együttesen a Szentháromság tanát jeleníti meg, vagyis a 381-es II. Egyetemes Konstantinápolyi Zsinat előtt, amikor is ezt a tant az elfogadták, a korona nem készülhetett. Ugyanakkor ezzel csak az alsó időhatárt tisztáztuk. A magyar őstörténet ma már talán kevésbé kiátkozott állítása az, hogy az Árpád-ház (Turul-nemzetség) ősei a Kaukázustól délre eső, Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közötti térségből származnak. Ezen őshazát nevezik Szabíriának. (forrás: Padányi Viktor, Bíró József, Lukácsi Kristóf, Bakay Kornél történészek művei)

E vidék pontosan Örményországtól északra terül, ahol Bertalan és András apostolok térítettek. Az emberek azonban nem adták fel oly könnyen ősi hitüket, és ez talán még nagyobb nyomatékkal állítható a különböző vallások és istenhitek jelképeinek esetében. Véleményem szerint ezt az átmeneti kort tükrözi a Magyar Szent Korona is. Atya Isten, Fiú Isten és ha elfogadjuk Csomor álláspontját Szűz Mária egyértelműen keresztény jelképek. (Bár némi „pogánykori” felhang is beszüremkedhetett, hiszen az Atya Isten a Napatyának, a Fiú Isten az ősi hit Hadórának, a Világfelügyelő Aranyfejedelemnek felelhet meg. De úgy gondolom még egyértelműbb a kép Szűz Mária esetében, kiben az ősi Földistennő, a termékenység, az élet forrása él tovább keresztényi tematikánkban.) Ugyanakkor az Atya Isten és a Fiú isten közrefogó, befelé hajló ciprusfák, az Atya Isten balján a rozetta jobbján a Nap és a Hold mind-mind az ősműveltség, sőt megkockáztatom, a mezopotámiai ősműveltség fogalomkörébe sorolható. A Szent Korona készítésének idejét illetően e jelképek is iránymutatóak lehetnek. Nézetem szerint tehát valami olyan korai századra kell gondolni, amikor már megjelent a kereszténysége, de az ősi hit, az ősműveltség elemei is elevenen élnek. Ez pedig, ha elfogadjuk a korona készítésének helyéül a Kaukázust, akkor csakis a Kr.u. IV.-V század időszaka lehetett.